Rétegkiértékelés

A kutató fúrás lemélyítését követi a kiértékelés, amelynek alapján dől el, hogy sikeresek voltak-e a munkálatok, vagy sem, illetve, hogy milyen további lépésekre lesz majd szükség.

A kiértékeléshez a továbbiak szükségesek:

Különböző kőzettani paraméterek, mint az elektromos ellenállás, a természetes potenciál, természetes radioaktivitás, sűrűség, porozitás, szónikus hullám terjedési sebesség, a rétegek dőlése, hőmérséklete és nyomása olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek kiértékelésével meglehetősen pontos információkat kapunk a megfúrt kőzetek összetételére, a szedimentációs tulajdonságokra, a vastagságra, a porozitásra, és hogy mivel (gáz, olaj, víz) és mennyire van telítve a kőzetekben található természetes pórustér.

Magkiértékelés

A legkonkrétabb információt a fúrásból vett magok szolgáltatják, mivel ezeket a kőzeteket közvetlenül meg lehet vizsgálni, ki lehet értékelni. A makroszkópos adottságok, mint a szedimentológiai tulajdonságok, a szemcsék átmérője, a különböző rétegzések fontos képet adnak a kőzetek keletkezéséről és felépítéséről.

Homokkő tároló

Kőolaj, illetve földgáz a homokkő kékkel színezett pórusterét töltheti ki.

Biosztratigráfia

Abban az esetben, ha a regionális geológiai adottságokból nem lehet pontosan a szedimentáció idejére és  jellegére következtetni, akkor nagy segítség lehet az ún. biosztratigráfia, a magból, vagy a fúradékból nyert őslénytani kövületek egyéni, vagy kollektív előfordulásainak vizsgálata.

Rétegvizsgálat

Az olaj-, vagy gázlelőhely kiterjedésének megvizsgálására alkalmazzák nyitott lyukban ezt a rétegvizsgálati típust. A meghatározott rétegből bizonyos mennyiségű olajat, vagy gázt termelnek ki. A rétegnyomás és a termelési ütem alakulásából a lelőhely nagyságára és kiterjedésére lehet következtetni.